Part eight ~ I'm a b*tch

Sokáig csak hevesen csókolóztunk, majd felemelt és az asztalra tett. Meg nem állítva a csók vihart levettem a pólóját, majd a szobájába vitt. Ledobott az ágyra, majd felém hajolt. Volt rajta egy nyaklánc, amit megfogtam, és azzal együtt magamhoz húztam. Ajkunk összeért, majd nyelveink összegabalyodtak. A srác elkezdte lehúzni a pólóm, de megállítottam.

-Túl korai.-mondtam a csók közepette, és elengedte a ruha darabot. 

Ezt eddig sosem gondoltam, hogy egyszer az örök csajozós rosszfiú focista megáll, ha azt mondom neki, hogy korai. Sőőőt mi több, azt sem gondoltam, hogy bármilyen érzelmi kapcsolatom is lesz vele, vagy bármelyik másik focistával. Csodás pillanat volt az egész. Hogy Neymar házában, Neymar ágyán Neymarral csókolózok, és nem is akárhogy. Ezek után biztos rettentő bűntudatom lesz, de legalább egy jó élmény után.

Reggel addig a pillanatig, amíg észre nem vettem, hogy a félmeztelen focistán fekszem, azt hittem, hogy csak álmodtam. Lassan próbáltam fel kelni, de srác kinyitotta a szemét, és magához húzott.
-Még most is a barátodnak tekintesz?-kérdezte, mire én mély lélegzetet vettem, és próbáltam reális választ adni. Sokáig gondolkoztam, hogy erre mit lehetne mondani. Hátra simítottam a hajam, és ki böktem.
-Nem tudom. Szerintem erre mondják azt, hogy több mint barátság, de kevesebb mint szerelem.
-Figyelj Lola, én szerelmes vagyok beléd.-hadarta, mire én elmosolyodtam és egy puszit nyomtam az arcára.
-Nem is ismersz. Te magad sem vagy benne biztos mit érzel.-mosolyogtam, majd ki keltem az ágyból, és Davi szobájába tartottam. A kisfiú egy foci labdával aludt. Nagyon aranyos volt, de fel kellett kelnie.
-Ki az ágyból, álom szuszék!-suttogtam, mellette guggolva, és közben a pofiját simogattam. Fel-fel nyögött, majd egy nagyot nyújtózkodott. Nyújtózkodás közben belemarkolt a hajamba, és egy kicsit meghúzta.
-Aúccs!-kiáltottam, mire szegényke teljesen felriadt. Segítettem kikelnie az ágyból, majd felállt és megölelt. Olyan édes volt, hogy nincsenek rá szavak. Ezt a jelenetet az ajtóban álló srác, mosolyogva nézte végig.
-Davi, gyere reggelizni!-mondta Neymar, mire a kis David Lucca, oda rohant hozzá, és a srác felkapta a szőke herceget. -Nem jössz?-kérdezte mire bólintottam egyet, és utánuk mentem.
A konyhában keresgéltem az ételek között, mikor valaki hátulról átkarolt, és a nyakamat puszilgatta.
-Hé, nyughass!-fordultam meg.
-Túl szép vagy, nem bírom ki!-mosolygott, majd megcsókolt. A kis Davi figyelemmel kísérte végig a jelenetet.
-Apa, ő lesz az anyukám?-kérdezte. Neymarral összenéztünk. Egyikünk sem tudott válaszolni.
-Öhm, nekem lassan mennem kell. Alejandroval találkozok.-törtem meg a csendet.
-Hát jó.-bólogatott a srác, majd felkaptam a cuccaim, és siettem haza. Gyorsan fogtam egy taxit, ami haza dobott, otthon meg elkészültem, mert így is ugyan az a gönc volt rajtam mint tegnap. Undi. Plussz fogat is kellett mosnom. Délután egyre készen is lettem, kettőre meg már itt volt értem Al. Átölelt, majd gyengéd csókot nyomott ajkamra.
-Indulhatunk?-engedett el.
-Aha, de hova?
-Azt majd meglátod, csak szállj be a kocsiba-felelte, majd beszálltam a járműbe. Még mindig gyötört a bűntudat. Egész úton a számat rágcsáltam miatta, közben Messivel sms-eztem a történtekről. Megbeszéltem vele, hogy a randim után találkoznunk kell.
Lassan megérkeztünk a helyszínre, ami egy csodaszép park volt. Megfogtuk egymás kezét és végigsétáltunk rajta, majd küldtem egy sms-t Lionelnek, és mikor vissza értünk már ott is volt. Alejandroval egy csókkal búcsúztunk egymással, majd elindultam Leoval. Beültem a kocsijába, és egyenesen a házába szállított. Az utunk csendesen telt, de a villában egyre feszültebb lettem és heves párbeszédünk keletkezett.
-Nem akartam!-habogtam, de itt még nem tudta Messi miről beszélek.
-Mit nem akartál?-kérdezte felvont szemöldökkel.
-Mes, én tegnap Neymarnál aludtam, és félre ne érts, nem történt semmi, csak csókolóztunk és élveztem. Fogalmam sem volt kivel beszéljek erről, mert Ang tuti azt mondaná, hogy hagyjam ott Al-t érte. De én Al-t imádom. Ahj segíts!!-sopánkodtam, mire Leo elmosolyodott.-Mi az?-kérdeztem
-Édes vagy amikor kiborulsz.-mondta ezt egy szájharapással 'tálalva'.
-Hallod Lionel Andrés Messi én nem azért vagyok itt, mert mosolyogni van kedvem az egészen, de tudod mit? Haza megyek, bekapcsolom a telefonomon a zenét azt könnyesre sírom magam.-kiabáltam idegesen.
-Jó, nyugi cuki! Szerintem a szívedre hallgasd.-tette a szívemre a kezét(inkább megtapizta a mellem).
-Fú, ti srácok mind ugyanolyanok vagytok!
-Talán nem kellett volna kipróbálni az összeset...
-Mi a fasz bajod lett így hirtelen?-telt be a pohár.
-Tudod mi?-kérdezte idegesen, majd odajött hozzám, megfogta két kezével az arcom, behunyta a szemét, és megcsókolt. Nem tudtam mit tenni, lefagytam.-Beléd szerettem az a probléma.-Hirtelen nem tudtam semmit tenni, csak felvettem a táskám, és elindultam valamerre. Az eső szakadt rajtam meg csak egy rövid ujjú volt és egy short, na meg a kedvenc vans cipőm ami kurvára beázott. Leültem egy padra és sírtam. Éreztem, hogy valaki megsimítja nedves, hideg karom, de nem láttam ki, amíg fel nem néztem. Messi volt az. Épp akart valamit mondani, de megcsókoltam. Igen, egy kurva vagyok. Ha ezt rajtam kívül más is tudná, elküldenének prostinak. Úristen. Ott csókolóztam vele bűntudat nélkül. Az ajkát harapdáltam, majd egy pillanatra kinyitottam a szemem és Alejandrot láttam, ahogy engem néz. Tekintete vad volt. Hirtelen elkezdett
pötyögni a telefonján, majd az enyém hangosan elkezdett csöngeni. A We are the champions üvöltött rajta. A közös zenénk. Együtt voltunk egy táborban és mindenki minket piszkált, de mi kiálltunk egymásért, és akkor betette ezt a zenét. Ez köt hozzá, de meghallotta, mert pár méterre volt tőlem. Biztos csak biztosra akart menni, hogy tényleg én vagyok-e az.
Mire látta, hogy én vagyok az, mosolygott egyet, majd elment. Kezdtem rémült lenni, de Messi nem értette miért.
-Mi az? Miért nem vetted fel? És mit néztél ott?-kérdezősködött.
-Az lényegtelen, csak kérlek vigyél haza!-feleltem, mire bólintott egyet, és a kocsijához sétáltunk. Beszálltam, majd elkezdtem sms-t írni Angelitának.  Egy mindent elmondó szót küldtem neki: SOS 
A lány rögtön megkapta az üzenetemet, és reagált is rá: Tíz perc és ott leszek nálatok!-írta. Szerencsére addigra mi is visszaértünk. Angievel felmentünk a szobámba, és mindent elmondtam neki. Annak örült, hogy valószínű, hogy köztem és Al közt vége, viszont azt mondta, hogy szerinte randizgassak velük a tudtuk nélkül, és utána döntsem el kivel szeretnék maradni. Ez olyan Kémes hármas feeling. Nem tudom, hogy megtudom-e tenni. Én szeretem Al-t. Vissza fogom szerezni.
Bocsi, hogy rövid lett! :(